Az, hogy valaki beleszületik egy borász családba még nem feltétlenül jelenti azt, hogy kiskora óta a borász szakma lebeg a szemei előtt, mint álom hivatás. Böjt Gergő például sokáig biztosan nem azt vágta volna rá a „Mi leszel, ha nagy leszel?” kérdésre, hogy szőlész-borász, bár az azért neki is feltűnt, hogy bármerre is járt a világban, valahogy mindig ebbe a témába botlott… Mi nagyon örülünk, hogy végül hallgatott a szőlő hívó szavára, ugyanis nagy kár lett volna, ha az Egri borvidék nem gazdagodik a lendületes Böjt testvérpárral. Ráadásul Gergő már le sem tagadhatná borász mivoltát, hiszen a környéken is csak úgy emlegetik a barátai, hogy a „Legjobb Vörös”.

bojtgeri.jpg

Viszonylag friss pincészet vagytok, igaz?

Annyiban igen, hogy nem tekintünk vissza évszázados múltra, Édesapám 1993-ban kezdett el komolyabban foglalkozni a pincészettel. A családunk kapott 3 hektár ún. kárpótlásos földet, amihez Apuék vásároltak egy kis pincét. Így kezdődött minden. Azóta ez a terület közel 18 hektárossá nőtte ki magát, rajta rengeteg szőlőfajtával: olaszrizling, leányka, sauvignon blanc, ottonel muskotály, kékfrankos, cabernet sauvignon, blauburger, turán, zweigelt, pinot noir, merlot.

Nem tervezitek, hogy szűkítitek kicsit a fajtákat, amikkel dolgoztok?

De, mindenképpen. Valójában ez lenne az én feladatom, hogy megtaláljuk azokat a fajtákat, amikkel valóban megéri foglalkozni. Bogival, a húgommal szinte már teljesen átvettük a családi pincészetet (bár Apu is nagyon sokat besegít még),  és egyértelműen az a tervünk, hogy kisebb területen, kevesebb szőlőfajtával dolgozzunk. 10-12 hektár bőven elég lenne. Kékszőlőből megtartanánk a kékfrankost, illetve telepítenénk egy kadarkát, fehérből pedig maradna az olaszrizling, illetve behoznánk mellé még egy hárslevelűt. Hosszú távú célunk, hogy 60-70%-ban csak kárpátaljai fajtákkal dolgozzunk.

Ezek szerint megvannak a saját kitűzött céljaitok Bogival…

Apu a folyóborban találta meg a piacát, mi nem ezt az utat szeretnénk folytatni. Ezért is kezdtünk el saját címkével dolgozni. Az első évjáratunkból született egy 2012-es Bikavér és egy 2013-as Egri Csillag. Én Új-Zélandon voltam ebben az időszakban, így szinte mindent Bogi intézett itthonról. Amikor láttam, hogy milyen jó volt ennek a két bornak a fogadtatása, akkor döntöttem úgy, hogy elég az utazgatásból, ideje hazajönni, és komolyabban elkezdeni foglalkozni a borokkal. Akkor nagyjából 2000 palack Bikavérünk és 3000 palack Csillagunk volt, ami szerencsére nagyon hamar elfogyott. Most 40.000 palack körül járunk évente. Ezt a számot szeretnénk maximum 100.000 palackig megemelni, úgy, hogy 4-5 borunk legyen egy évben. Ez lenne az az út, amit kijelöltünk magunk elé. Inkább kevesebb fajtával, de magasabb minőségben dolgozni. A Kékfrankos lenne a csúcsborunk, emellé jönne még a Bikavér, az olaszrizling és a hárslevelű. Terveben van azért természetesen, hogy egyszer-egyszer egy rozéval, vagy egy sauvignon blanc-nal is kijövünk majd – csak a változatosság kedvéért. A lényeg, hogy lassan, megfontoltan szeretnénk építkezni.

Ezek szerint sokat utazgattál?

Igen, miután elvégeztem a szőlész-borász képzést kimentem Kaliforniába a Napa völgybe. Szüretre kerestek gyakornokot, és egy ismerősön keresztül volt lehetőségem kijutni. Igazából itt szerettem bele a borász szakmába. Azelőtt nem voltam benne biztos, hogy valójában ezzel szeretnék foglalkozni. Kalifornia után aztán 2 szüretet csináltam végig Új-Zélandon, itt már mint assistant winemaker.

Ha nem borász lennél, akkor mivel foglalkoznál?

Az az érdekes, hogy annak ellenére, hogy nem voltam benne biztos, hogy ez lesz a szakmám, soha nem is kerestem mást. Valahogy mindig efelé sodort az élet. De, talán valamilyen sportban próbáltam volna ki magam szívesen.

Mi a borász szakma szépsége és nehézsége?

Nehézsége sok van:). Az időjárás, a hazai piac… Illetve, itt Egerben az is, hogy nagyon sok szőlőfajtával kell dolgozni.

A szépsége viszont pontosan ez a változatosság. Hogy soha nincs két ugyanolyan év, de még csak két ugyanolyan nap se. Emellett pedig persze minden pozitív visszajelzés újabb energiával tölti ez az embert.

Kedvenc étel-ital párosításod?

A Champagne és osztriga párosítással nem lehet mellé lőni :). Napokig is el tudnék rajta élni.

Egy mozgalmas nap után milyen bort nyitsz otthon szívesen lazításként?

Talán egy Champagne-t, vagy valamilyen buborékos italt, amiből általában mindig van otthon. De szívesen kóstolom meg a környékbeli borászok borait is. Mivel sokszor találkozunk és tartunk közös kóstolókat, mindig cserélgetünk borokat.

-

10 nap, 1 borász: járd végig velünk 365 nap alatt Magyarország borvidékeit és ismerd meg Juniborászainkat! Videók, érdekességek, interjúk és persze kóstolók 10 napról 10 napra a DiVinokban.

Március 16-25. között Böjt Gergő kedvenc borait mutatjuk be nektek, illetve mutatja be ő maga a kiemelt tételeken keresztül.

bojt_gergo_cover_1.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://juniborbar.blog.hu/api/trackback/id/tr5813766056

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása