Kis Tomival együtt egy új borvidékkel is bővült a Juniborászok sora: a somlói borász tavaly tavasszal költözött végleg a vidékre és kezdett el csak a saját pincészetére fókuszálni. Azt mondja, a városi nyüzsgés nem hiányzik neki, de a tél leghidegebb hónapjait mégis a fővárosban tölti, ilyenkor ugyanis Somlón nagyon hideg van és az utak egy része is nehezen járható.

10526191_1613262722230197_6171022406835056519_n.jpg

Hány hektáron gazdálkodsz? Milyen összetételű a birtok?

A tavalyi évben két és fél hektárnál tartottunk, de úgy néz ki, hogy most sikerült egy hektárral bővülnünk. A somlói hegybíró, Somogyi Lajos sajnos tavaly meghalt, a felesége megkért, hogy egy időre vegyem át a területet bérművelésben. A vásárlásokkal az a helyzet, hogy amíg ilyen nagyon magas hektárárak vannak, nehéz saját területtel bővülni. Így maradok a bérleti formánál. 

Az új területen van juhfark, olaszrizling illetve két érdekes szőlőfajta, ami Somlón ritkaságnak számít (Tokaj-Hegyalján viszont nem): a kabar és a kövérszőlő. A régi területen szintén található olaszrizling, hárslevelű, juhfark és sauvignon blanc, illetve van egy, a Pécsi Kutatóintézetnek köszönhető ősmagyar fajta-gyűjtemény is, ami hat különböző fajtából áll, Takács Lajos ültette anno.

A tavalyi szüretben úgy csináltam, hogy a vörös dinkát és a beregi rózsás fajtát együtt szedtem és lesz majd belőlük egy ősmagyar cuvée.  Négy klasszikusabb fehér fajtát telepítettek: Pozsonyit, Lisztest, Hamvast és a Bánáti rizlinget. Nehéz megmondani, hogy melyik áll legközelebb a szívemhez. Maga a “somlóiság” az, ami érdekel. Mindegyik fajtának megvannak az olyan pillanatai, amikor jobban tetszik, vagy épp kevésbé, jelenleg például a hárslevelű talán a kedvencem. Tetszik maga a növény, ahogy nő, ahogy lehet kezelni. Ugyanolyan mélységeket és ásványokat tud produkálni, mint mondjuk egy furmint, és közben kiválóan gyümölcsös a végeredmény.

Négy borom van a mostani portfoliómban, amiből 3 található meg a DiVino kínálatában (Cuvée, Juhfark, Olaszrizling). Az alap cuvée (korábban ez hallgatott Vándor névre, mint egyetlen tételem), minden évben az öreg vegyes ültetvényből születik, ezzel kezdtem a somlói pályafutásomat. A negyedik bor, ami nincs a DiVinoban egy Tramini, ami egy nagyon kicsi tétel volt (300 palack) és szerencsére nagyon hamar elfogyott.

Hogyan lettél borász?

2010-ben kezdtem saját bort készíeni és tavaly májusban költöztem le Somlóra. Azóta nincs is más munkám, kizárólag a saját pincészetemre koncentrálok. Nehéz volt ezt a döntést meghozni, de végül a barátnőm bíztatására és egy családi barátunk,, Moyzes Anti anyagi segítségére támaszkodva bele mertem vágni.

Nem borászcsaládból származom, de visszagondolva az évfolyamtársaimra, a Corvinus Élelmiszertudományi karának borászati szakán szinte én voltam az egyetlen, aki céltudatosan ott szeretett volna tanulni. A biológia meg a kémia ment a gimiben is, ezért eleinte úgy volt, hogy én is fogorvos leszek, csakúgy mint édesanyám. Kézenfekvő megoldás volt, hogy majd átveszem a praxisát, de valahogy mindig éppen, hogy lecsúsztam az orvosi egyetemről. Amikor másodszorra is egy ponttal kevesebbet szereztem, mint amennyi a sikerhez kellett volna, már sejtettem, hogy jobb lenne inkább egy másik nagy vonzalmam, a borok, és borkészítés felé venni az irányt. Főleg apukám miatt, aki vendéglátásban dolgozott és akinek már akkor is sok emlékezetes borral kapcsolatos élményt köszönhettem. Lassan-lassan elkezdett annyira érdekelni a dolog, hogy úgy döntöttem, borásznak szeretnék tanulni.

Gyakorlatra Lőrincz Gyurihoz szerettem volna menni, mert imádtam a borait, szerencsére fel is vettek, aztán a gyakornoki időm lejártával felajánlották, hogy maradjak teljes munkaidőben. Többször megkérdezték már, hogy nehéz-e munkát találni friss diplomával. Én mindenkinek azt mondom, hogy persze, szerencse mindenképpen kell hozzá, de tudom, hogy én például mindent megtettem a gyakornokságom alatt, hogy előrébb jussak. Ma viszont, a saját birtokomon már szőlész és borász is vagyok egyben.  A barátnőm főleg a számomra nehezebben kivitelezhető adminisztratív dolgokban segít.

Milyen leköltözni Somlóra? Nem hiányzik a városi pörgés?

Budapesten nőttem fel, jártam általános iskolába, aztán nyolcadikos koromban kiköltöztünk Fótra, ami Budapesttől 15 kilométerre található, tehát én hozzá voltam szokva, hogy nem vagyok folyamatosan benne a nyüzsgésben. Csak akkor mentem be a városba, ha valamilyen konkrét dolog megkövetelte. Aztán persze, amikor eldöntöttem, hogy borral szeretnék foglalkozni, egyértelmű volt, hogy azt csak vidéken lehet. Nem volt nagy törés, hogy itt kellett hagynom Budapestet.

A metszéstől a szüret végéig Somlón vagyok, viszont a decembert és januárt itt Budapesten, a szüleimnél töltöm. Ennek praktikai okai vannak főleg. A hegyen sokszor annyira hideg van, hogyha az ember nincs ott pár napot, akár 1-1.5 nap, míg a házban újra meleg lesz, nem beszélve arról, hogy nagy hóban szinte járhatatlanok a hegyi utak.

Mi a kedvenc borvidéked?

A kedvenc magyar borvidékem Eger, különösen a St. Andrea, ahol dolgoztam és Gál Tibor pincészete volt nagy hatással rám. Gál Tibor 2005-ös és 2006-os Pinot Noirjai mindig a kedvenc boraim közé tartoztak, a St. Andreának pedig szinte bármelyik bikavérjét zseniálisnak tartom. Fehér borok terén Magyarországon szerintem  Tokaj és Somló kihagyhatatlan. Nem csak azért, mert ott van birtokom, hanem mert az ottani ízek a legerőteljesebbek.

Somlóra egyébként nem tudatosan kerültem, a kezdetekkor egy ismerős ajánlotta egy bérelt terület művelésének lehetőségét. Később, mikor az első év eredményét megkóstoltam, eldöntöttem, hogy maradni szeretnék.. Ez 2010-ben történt, ami egy elég nehéz év volt borászok számára, ráadásul a szőlőm nem kapott meg minden törődést, hiszen távolról műveltem, az eredmény mégis lenyűgözött. Az első területemet 2013-ban vásároltam.

Külföldről az egyik legnagyobb élményem eddig Piemont volt. Tetszik az egységes stílus és a tudatosság, amivel ott dolgoznak, egyértelműen felismerhetőek a borok. Ennek megfelelően igyekszem én is valami olyan somlóit készíteni, ami folyamatosan hasonló, határozott stílust képvisel.

Mi lennél, ha nem borász lennél?

Fiatalabb koromban versenyszerűen cselgáncsoztam. Válogatott szintre is eljutottam és akkoriban voltak olyan ambícióim, hogy később edző leszek, de ez hamar elült. A fogorvosi pálya szintén “elkopott”, így ‘’maradt’’ a borászat.

Hogyan képzeled el magad 10 év múlva?

Remélem lesz 5-6 hektárom a Somlón, lehetőleg kizárólag saját tulajdonban, és egy működő gazdaságban munkálkodva szép lassan szeretném kicsit Somló hírnevét fellendíteni, hiszen egyelőre nem kapja még meg a megérdemelt figyelmet, úgy érzem. Ahhoz képest, hogy milyen potenciált rejt a hegy, azt látom, hogy nagyon sok az elhanyagolt terület és a komolytalan művelés. A másik célom, hogy egy kis életet csempésszek a térség szürke, kihalt hétköznapjaiba. Vendégeket szeretnék ide csábítani, minél többet, de ez persze csak hosszú távon működhet.

Mit szeretsz legjobban a borászkodásban?

A kedvenc pillanatom az, amikor bekerülnek a szüret után a mustok a pincébe és lassan kierjed egy bor. Amikor először belekóstolok, az az első visszajelzése hosszú hónapok munkájának. A másik legjobb aspektusa a borok iránti szenvedélyemnek, hogy nagyon szeretek másokkal a témában beszélgetni, élményeket megosztani, ezáltal közelebb kerülni emberekhez, barátságokat építeni.

És mi az, amit nagyon nem szeretsz?

Bár van pár “piszkos munka” a bor készítése folyamán, nem tudnám egyikre sem azt mondani, hogy ezt nem szeretem, hiszen az eredmény teljes mértékben kárpótol mindenért.

A bejegyzés trackback címe:

https://juniborbar.blog.hu/api/trackback/id/tr857139961

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Szeretném Somló hírnevét fellendíteni 2015.02.04. 14:39:01

Amikor eldöntöttem, hogy borral szeretnék foglalkozni, egyértelmű volt, hogy azt csak vidéken lehet. Nem volt nagy törés, hogy itt kellett hagynom Budapestet.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.