A DiVino alig egy éves működésének legjelentősebb mérföldköve, hogy a Michelin 2012-es Main Cities of Europe Guide-jában ajánlást kapott. Az erről szóló hivatalos értesítés kedden érkezett meg a hozzá való ajánló matricával, aminek kiragasztására jogosultak lettünk.

Ez azt jelenti, hogy egyetlen bárként a DiVino bekerült azon 21 étterem közé, amely Magyarországon ajánlást kapott az idén. Ezek listáját megtalálod itt. Doktor Albannal szólva: Sing Hallelujah!

Az eset azért kellemes meglepetés, mert a Michelin Guide ritkán javasol bárokat, amit talán jól érzékeltet, hogy Közép-Kelet Európa egyetlen borbárjaként szereplünk a kiadványban.

Azért is hatalmas dolog a méltatás, mert egy éve sem vagyunk nyitva, a Michelin ellenőrök 2011 kora őszén vizitáltak a fővárosban, ezekben a hónapokban a DiVino pedig még csak alig pár hónapos múlttal rendelkezett.

Szöveges értékelésében a kalauz nem elsősorban ételeinket emeli ki, azokat könnyűnek és finomnak titulálja, sokkal inkább ajánl bennünket a gazdag és kizárólag magyar borválaszték, a hozzáértő személyzet, a borbár lokációja és a hely különleges hangulata miatt. Balassi szavait segítségül hívva: Borivóknak való.

Megérzésünk nem volt alaptalan, amikor jó két éve elkezdtünk hinni a borbárkultúrában, majd hitbuzgalmunkban tavaly nyáron, nem első fecskeként, és nem feltalálva a spanyol viaszt, de megnyitottunk. Láttuk, hogy van létjogosultsága Európában annak, hogy az ember munka után beül borozni, kiereszti a gőzt és eszik hozzá valami sósat, ami persze itatja magát.

Aztán találtunk egy jó lokációt és bérleményt. A Szent István tér már akkor az új Liszt Fecóként volt definiálva. Tágas, gigantikus, európai, amolyan Little Italy. A Bazilika komoly olaszmágnes, az olaszok genetikusan kódolt dolce vita élménye a tér hangulatát is átitatja, ami nem mellékes körülmény, ha a lelki alkatod alapvetően életigenlő.

Bicajosok, vespások, szerelmesek, mutatványosok, turisták, helyiek, színes kavalkád uralja a teret. Kétségkívül jobb, mint egy egész estés mozi, a tér méreteiből adódóan pedig a vászon is elég széles vásznú hozzá. 

Beköltöztünk, mire ti azt mondtátok: kívül tágasabb, és kitódultatok a bár elé, majd odaültetek a szőkőkútra, a lépcsőhöz, aztán szép lassan mindenhová.

Jó, a hangulat olaszos - mondtuk, de a borok legyenek már magyarok, a borászok meg fiatalok. Így lett az, hogy a Junibor Egyesület és az abba tartozó 35 év alatti fiatal magyar borászok és családtagjaik borait kezdtük árulni. Lutri volt, de bíztunk abban, hogy a vendégkörünk megérti, elég jók a magyar borok. Miért kéne helyettük mondjuk chileit innunk.

A borbárkultúra és a lokalitás úgy tűnik a Michelinnek lájk, marad hát nekünk is az. Virágozzék minél több borbár, nyisson minél több ilyen egység. Ha minden jól megy, a közeljövőben, duplikálva magunkat még mi is felrajzoljuk magunkat valahová a térképre.

A Michelin ajánlással együtt ajánljuk magunkat. Ha tetszett a poszt, csatlakozz te is Facebook közösségünkhöz: itt.

Fotó: Google, F. Tóth Gábor DiVino team