2014-ben tért vissza a családi birtokra, Zalába, Csörnyeföldre, hogy folytassa a családi örökséget. Ami Dóri esetében nem csak a borászatot jelentette, édesapja után a háziorvosi praxist is viszi tovább. Délelőtt doktornéni, közben birtokot igazgat, bort kóstol, bemutat, mosolyog, és még bulizni is van ideje, nem is értjük, hogyan. Bussay Dóri egyben a nyugalom szigete és örökmozgó, vele beszélgettünk.
Eleinte tesód segített a borászat körüli munkákban, most Ő Ausztráliában van, te pedig maradtál. Hogy vagytok?
Nemrég voltam kint nála egy hosszabb időt és most is minden nap beszélünk. Mindig nagyon jóban voltunk, kiegészítjük egymást. Amikor úgy hozta az élet, hogy át kellett venni a birtokot (Dóri édesapja 2014-ben hunyt el), Bianka segített például a marketingben, megjelenésekben, a honlapban, pályázatokban, adminisztrációban. Most is sokszor kikérem a tanácsát! Ő mindig külföldön akart élni, de mindig valamit előtérbe helyezett, apukámat, a borászatot, engem. Most Ausztráliában él és építi az életét.
Apukád a magyar borászat ismert és elismert alakja volt, nagy veszteség volt a halála. Azt mondtad, sokáig nem mondtad ki konkrétan, hogy ha ő elmegy, viszed tovább a pincészetet, hogy ne dőljön hátra, hanem küzdjön, tartson ki, maradjon.
Arra emlékszem, hogy júniusban (2014) voltunk nála a kórházban és arról beszélgettünk, hazaköltöznék-e, és akkor mondtam, hogy igen. És hogy Csörnyeföld nem a világ vége, hanem a világ közepe, mert innét kezdődik minden: Ausztria, hegyek, tengerpart. Láttam apun, hogy megnyugodott, mert ő mindig attól félt, valami majd elvisz engem más irányba. Most, 3 év után azt mondom, én itt a helyemen vagyok.
Nem volt egyszerű döntés neked?
18 évesen feltette a magyar tanárom azt a kérdést, hogy most el tudjuk-e képzelni, hogy hol leszünk, mit csinálunk, ki van mellettünk, mivel foglalkozunk majd 10 év múlva. Írjuk le egy papírra és a 10 éves osztálytalálkozón ő majd megmutatja. És én emlékszem, hogy azt írtam, hogy a Csörnyeföldön leszek, én leszek a háziorvos, borászkodom, lesz egy gyerekem. 28 évesen nem ez volt, most sem ez van teljesen, de már közelítek. Szeretek itt élni. Aki volt már nálam, annak nem kell ezt megmagyarázni.
14 éves koromig ott éltem falun, nekem ez nem idegen. Ráadásul megvan az egyensúly: jólesik néha elmenni Pestre, Pécsre az egyetemi barátokhoz. Máskor meg otthon a legjobb.
Orvosnak tanultál, de amikor hazaköltöztél, a birtokot is, a praxist is átvetted. Hogyan kell ezt elképzelni?
A borászkodás „rám ragadt” az évek során. Amikor ez az egész borászat kezdett alakulni, akkor kifejezetten nyári munka volt, 16-17 évesen zsebpénzt szereztem belőle. Apu háziorvos volt, 3-4 órát dolgozott a rendelőben, vadászott, emellé lett a bor, a szőlőgazdálkodás. Apukájának volt birtoka Pécs mellett, úgyhogy neki nem volt idegen a szőlő. Elkezdte először hobbiként, vett negyed hektárt, ő is megtanulta a dolgokat, utána olvasott, tanácsot kért környékbeli bácsiktól, akik tudták, hogy mitől lesz jó a bor itt, Zalában. Amikor jó lett a bor és mondták az ismerősök, hogy ezzel komolyabban kéne foglalkozni, akkor mindig egy kicsivel tovább ment, aztán már versenyeken nyert. ’89-ben vette az első földet, mostanra 5,5-6 hektárunk van.
Hány palackot készítetek évente?
Ezen a területen nagyobb a tőkeszám, 25-30 000 palackot készítünk évente, főleg fehérborokat. Két féle kék szőlőnk van, a pinot noir és a csókaszőlő, fehérekből pedig az olaszrizling, a rajnai rizling és a szürkebarát a legfontosabbak. És a kedvencem: a tramini! Húzóborunk nincs, az Esküvét ismerik talán a legtöbben, ez egy házasítás, a nevét aputól kapta. Ebből van a legtöbb, olyan 6-7000 palack, ezért jut el ez a legtöbb emberhez. Van egy pezsgőnk is, amolyan „házi használatra”, Szentesi csinálta, de nincs forgalomban. Szeretnék majd valami könnyű, lágy habzó bort, amihez a név már meg is van, de nem árulhatom el.
Ha most írnád meg azt a papírt, hogy 10 év múlva hol leszel, akkor mi lenne rajta?
Szeretnék itt lenni, szeretném, ha 2-3 gyerek futkosna körülöttem, és csak úgy lenni, kertészkedni, figyelni a szőlőt, mellette szépen okosan vinni a háziorvosi rendelést.
Ez most mennyi időt visz el a napodból?
8 óra a készenlét, de 3 óra a rendelés, 4 falu tartozik hozzám. Ott agyban fáradsz le, beszélgetni kell a betegekkel, hogy megértsék, mit miért kell. Mindent el kell magyarázni, kell, hogy a beteg tudatában legyen annak, hogy magáért teszi mindezt (kezelések, gyógyszerek, hogy vigyáz magára), nem nekem.
Ha nem lett volna ez a családi háttér, akkor szerinted most mit csinálnál?
Nem tudom, ezen nagyon sokszor gondolkodtam. Mindig érdekelt a biológia, de tény, hogy volt egy kis presszió az orvosi pálya felé. Tesóm humán beállítottságú, egyértelmű volt, hogy én legyek orvos. Ha nem lenne a borászat, vagy nem orvos lennék, akkor nem tudom, mi lenne. Azt hiszem azzal is elégedett lennék, ha lenne egy családom, főznék a gyerekeimnek, a férjemnek. Én szeretek vendéget fogadni, barátokat várni, ellennék egy kis házikóval, kerttel, virágokkal. Soha nem voltam az, aki plusz kurzusokat vett fel, nem akartam PHD-zni, egyszerűen szeretnék nyugodtan élni.