Szekszárd az egyik legdinamikusabban fejlődő borvidék. Ez egyrészt köszönhető az olyan helyi, fiatal borászok, mint Sebestyén Csabi nyitottságának és közösségi összefogásának, másrészt annak a lelkes és nélkülözhetetlen marketing munkának, amit Sebestyén Csilla végez. A Sebestyén testvérek esetében így többszörösen is igaz a címben szereplő felkiáltás. Együtt nem csupán a szekszárdi borok hírnevét erősítik, de egymás munkáját is tökéletesen kiegészítik. Most épp Csabit tudtuk elcsípni egy beszélgetésre.

Mi a Sebestyén Pince története?

A mi pincészetünk nem egy generációkra visszanyúló pincészet. 1998-ban, én döntöttem úgy, hogy az addig csupán hobbi pincészetet egy kicsit komolyabban veszem és átalakítom. Elkezdtünk palackos bort készíteni, területeket vásárolni, és szépen, ütemesen fejlődni. Mindig ott fejlesztettünk egy keveset, ahol éppen szükség volt rá, hiszen nem volt mögöttünk befektető, nem tudtunk hirtelen mindent egyszerre a legfelső szintre emelni. 2003-ban nőtte ki magát a pincészet annyira, hogy a családnak el kellett döntenie, inkább maradjon hobbi a borászat, vagy vágjunk bele életvitel szerűen. Az utóbbi mellett döntöttünk. Ma már egy 20 hektáron gazdálkodó, közép méretű szekszárdi pincészet vagyunk.

Szeretnétek még növekedni?

Nem, nincs tervben, hogy növeljük a területeinket, ezt a mennyiséget most szépen belaktuk, átláthatóan tudjuk gondozni.

Akkor mik a tervek a jövőre nézve?

Számunkra a minőség és a hagyomány tisztelet a legfontosabb. Szekszárdra mindig is a háziasítások voltak a jellemzők, nem gondolnám, hogy nekünk ezen változtatnunk kellene. A cél sokkal inkább az lenne, hogy hogyan tudjuk ezeket a háziasításokat tovább fejleszteni. Pontosan ezért, szeretnénk a borok tekintetében még inkább a minőségre fókuszálni, illetve a bikavért minél jobban az előtérbe helyezni. Szeretnénk ezen a háziasításon keresztül megmutatni a szekszárdi borterület diverzitását. A hosszútávú cél pedig, több dűlő szelektált bikavért készíteni a legjobb évjáratokban, és ezeket a külföldi piacokra is eljuttatni.

Ezen dolgozik Csilla…

Igen. Csilla, másokkal együtt, itt a borvidéken egyedülálló munkát végez. Amikor anno úgy döntöttünk, a pincészet lesz a fő vonal az életünkben, Csilla nem a borász szakmát tanulta ki, ő ugyanis nem szeretett volna bort készíteni, inkább a sommelier, illetve bor értékesítői vonalon képezte ki magát. 6 évig külföldön dolgozott, már akkor is nagyon sokat segített, de azóta dolgozunk szorosan együtt, mióta hazaköltözött. Neki köszönhetően egyre több angliai fine dining étteremben ismerik meg a szekszárdi és más hazai borokat, és reméljük, hamarosan más országokban is hasonló sikereket érhetünk majd el.

Jól tudtok együtt dolgozni?

Az esetek 90%-ban ugyanúgy gondolkodunk a dolgokról. A maradék 10% nézeteltérés pedig általában csak előbbre viszi a munkánkat, hiszen ezeket a dolgokat megvitatjuk, és megoldjuk. Biztosan jobban összecsiszolódtunk volna, ha a kezdetektől együtt dolgozunk, de Csilla így is nagyon fontos szereplője a történetnek, sőt, a Junibor tagság staféta botját is Ő viszi tovább. Az értékesítői, marketing és közösségi munkán kívül, a háziasításokról is segít nekünk dönteni Édesapánkkal.

Ha nem Szekszárdon borászkodnál, hol tudnád még elképzelni magad?

Igazából bárhol, ahol helyi fajtákkal tudnék dolgozni. A Francia borvidékek például…

És, ha nem borász lennél, mivel foglalkoznál?

Biztosan valami emberközpontú szakmát választanék magamnak, olyat, ahol emberekkel találkozhatok, beszélgethetek, és, ahol meghallgathatom a visszajelzésüket. Érdekel a vendéglátás, így szívesen lennék például barista, szakács, vagy mixer.

Mi a szépsége és mik a nehézségei a borász szakmának?

A legnagyobb szépsége az alkotás. Hogy hozzájárulsz ahhoz, hogy valami valami egészen mássá válik. Segítesz a szőlőnek, hogy egy szép bor szülessen belőle. De ugyanúgy, a háziasítás izgalmát is nagyon szeretem, ahogy a borokat a saját ízlésemre tudom formálni.

Illetve, természetesen, az emberek. Amikor leülünk együtt kóstolni, elmondják, hogy ízlik nekik a bor, beszélgetünk róla…

A nehézség pedig mindenképpen a kiszolgáltatottság. Hogy, ha a természet gondol egyet, egy tollvonással tönkre tudja tenni a termést és az évjáratot.

Milyen bort bontasz szívesen egy fárasztó nap után?

Nagyon sok barátom van a szakmában, így nem szenvedek hiányt idegen borokból, általában ezeket kóstolgatjuk szívesen. Leginkább hangulat függő, hogy éppen mit veszünk elő – lehet az egy könnyű fehér, családi beszélgetésekhez inkább egy komolyabb vörös dukál, míg kártyapartiknál a pezsgő kerül elő.

-

10 nap, 1 borász: járd végig velünk 365 nap alatt Magyarország borvidékeit és ismerd meg Juniborászainkat! Videók, érdekességek, interjúk és persze kóstolók 10 napról 10 napra a DiVinokban. 

November 7 - 16-ig Sebestyén Csilla és Csabi kedvenc borait mutatjuk be nektek, illetve mutatja be ő maga a kiemelt tételeken keresztül.